A Balotilo különböző szavazástípusainak megértése
A Balotilóban egy szavazás egy vagy több kérdésből áll, amelyekre a szavazóknak válaszolniuk kell. A kérdések különböző típusúak lehetnek.
Ez a cikk abban segít, hogy megértse, miként befolyásolja a szavazástípus a kapott eredményt.
Az egyszerű kérdés
A legegyszerűbb szavazástípus az egyszerű kérdés, amelyre „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” válasz adható:
[ ] Igen
[ ] Nem
[ ] Tartózkodom
Választás két jelölt közül
Két jelölt (vagy javaslat) közötti választáshoz az egyválasztós kérdés a legmegfelelőbb. Például:
[ ] Arturo Toscanini
[ ] Leonard Bernstein
Szavazás legalább három jelölttel
A szavazások három jelölttől vagy javaslattól kezdve összetettebbé válnak.
Ha csak egyetlen lehetőséget szabad bejelölni, a választás eredménye nehezen értelmezhető lehet. Egy szabadidős tevékenységről döntő, 100 fős szavazás például így alakulhat:
Fürdés a tengerben: 40 szavazat
Túrázás a hegyekben: 25 szavazat
Hegyi kerékpározás: 35 szavazat
Ebben az esetben a legtöbb szavazatot kapott „fürdést” kell győztesnek nyilvánítani, vagy második fordulót kell szervezni az első két lehetőség, a „fürdés” és a „kerékpározás” között? Ha tíz javaslat versenyez, sok fordulót kell tartani, minden alkalommal kiesik a legkevesebb szavazatot kapott javaslat?
A matematikusok tanulmányozták a különböző szavazási módokat, és kritériumokat határoztak meg ahhoz, hogy egy választás demokratikusnak minősüljön. A szavazási rendszerek nem egyenértékűek: a teljesített kritériumoktól függően egyesek demokratikusabbak másoknál. Több forduló szervezése például nem garantálja egy olyan jelölt megválasztását, aki minden más jelöltet legyőzne. Az is előfordulhat, hogy valaki az őszinte szavazata ellenére utólag megbánja döntését. A Balotilo ezért csak a legdemokratikusabb szavazástípusokat kínálja.
A választás győztesének meghatározásához jobb, ha a szavazó véleménynyilvánítása nem korlátozódik egyetlen lehetőségre. Erre szolgál a jóváhagyó szavazás és a rangsorolásos szavazás.
A jóváhagyó szavazás
Jóváhagyó szavazásnál a szavazó bejelöli az általa elfogadhatónak tartott jelölteket vagy javaslatokat. Térjünk vissza az előző példához. Az eredmények így alakulhatnak:
Fürdés: 40 jóváhagyás
Túrázás: 60 jóváhagyás (25 + 35 jóváhagyás a „fürdést” választóktól)
Kerékpározás: 65 jóváhagyás (35 + 30 jóváhagyás a „fürdést” választóktól)
Itt a hegyi tevékenységet előnyben részesítő szavazók nem hagyják jóvá a tengeri programot. A fürdést támogató 40 szavazó közül viszont 35 a túrázást, 30 pedig a kerékpározást is elfogadja. Így a „kerékpározás” kapja a legtöbb, 65 jóváhagyást, pedig az egyválasztós szavazásban a „fürdés” állt az első helyen. A szavazóknak engedélyezett válasz típusa — jóváhagyás, egyetlen választás és más módok — tehát teljesen eltérő eredményhez vezethet.
A jóváhagyó szavazással megtalálhatók a leginkább konszenzusos lehetőségek. A vélemény kifejezésére azonban csak korlátozottan alkalmas. Egy jelölt megválasztásakor a szavazónak mérlegelnie kell, hogy kedvencén kívül más jelöltet is jóváhagyjon-e, mivel ezzel előnyhöz juttathatja, sőt győzelemhez segítheti azt a kedvence rovására. A szavazóknak ezért stratégiát kell kialakítaniuk.
Végül nem biztos, hogy a szavazók többsége a kerékpározást valóban előnyben részesíti a túrázással szemben. Ezeket a dilemmákat a rangsorolásos szavazás kerüli el.
A rangsorolásos szavazás
Rangsorolásos szavazásnál a szavazók a jelöltek vagy javaslatok sorrendbe állításával fejezik ki preferenciáikat. Nem kötelező minden lehetőséget rangsorolni: egyet vagy néhányat is elegendő. Ezeket a rendszer a fennmaradó jelölteknél előnyben részesítettnek tekinti.
Egy szavazó például először a túrázást, majd a kerékpározást, végül a fürdést részesítheti előnyben. Szavazólapja ekkor így néz ki:
választás: túrázás
választás: kerékpározás
választás: fürdés
A Balotilo a megnyert páros összehasonlítások alapján számítja ki a győztest. Az nyer, aki minden párharcot megnyer.
A fenti szavazólap három különböző párharcra ad választ: a szavazó a „túrázást” a „kerékpározásnál”, a „kerékpározást” a „fürdésnél”, a „túrázást” pedig a „fürdésnél” részesíti előnyben.
Tegyük fel, hogy a preferenciákat kifejező szavazólapok alapján az egyes párharcok eredménye a következő:
túrázás 60 szavazat, kerékpározás 40 szavazat
kerékpározás 55 szavazat, fürdés 45 szavazat
túrázás 65 szavazat, fürdés 35 szavazat
A túrázást mind a kerékpározásnál, mind a fürdésnél többen részesítik előnyben. Valóban ez a többség kedvenc tevékenysége.
Bizonyos helyzetekben, például egy baráti program kiválasztásakor nem feltétlenül a többség kedvencét, hanem a legtöbb résztvevőt vonzó tevékenységet szeretnénk megtalálni. Ilyenkor a jóváhagyó szavazás konszenzusosabb eredményt ad. Egy személy megválasztásakor viszont általában az a cél, hogy a minden más jelöltnél előnyben részesített jelölt nyerjen. Ezt gyakran két vagy több fordulóval próbálják elérni, de a jelölt még az utolsó forduló előtt kieshet. Az elektronikus szavazással egyszerűen megvalósítható rangsorolásos módszer e kockázat nélkül választja meg a minden más jelöltnél előnyben részesített jelöltet.
A megnyert párharcok számítása tehát garantálja a minden más jelöltnél előnyben részesített jelölt megválasztását.
Más szavazástípusok is használnak rangsort, például az Ausztráliában vagy Indiában alkalmazott „azonnali második fordulós szavazás”. Egyes rendszerek pontozást használnak. A Balotilo nem kínálja ezeket, mert nem garantálják a minden más jelöltnél előnyben részesített jelölt megválasztását, és konszenzusos eredmény meghatározására sem alkalmasak.
Ne feledje, hogy a választott módszertől függetlenül előfordulhat szavazategyenlőség. Előre meg kell határozni az ilyen esetek eldöntésének szabályát. Országos választásoknál például néha a legidősebb vagy a legfiatalabb jelöltet nyilvánítják győztesnek. A lényeg, hogy a szabályt még az eset bekövetkezése előtt közöljék.
Összegzés
Ha három vagy több lehetőség közül kell választani, a Balotilo a jóváhagyó szavazást vagy a Condorcet-módszert használó rangsorolásos szavazást javasolja.